ÉDEN – Élő Dráva Egyesület Alapszabálya
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61-65. §-ai, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseinek betartása mellett az ÉDEN – Élő Dráva Egyesület alapszabályát az alakuló közgyűlés az alábbiak szerint állapította meg.
I.
Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: ÉDEN – Élő Dráva Egyesület
2. Az Egyesület rövidített neve: ÉDEN Egyesület
3. Az Egyesület székhelye: 7588 Vízvár, Dráva u. 43.
4. Az Egyesület működési területe: Magyarország
5. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület civil szervezet.
II.
Az Egyesület célja és feladatai
1. Az Egyesület célja:
- A Dráva mellékágainak, holtágainak, de kifejezetten a vízvári Kis-Dráva, valamint a pusztuló maradványvizek és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek védelme, természetes állapotának megőrzése, illetve annak visszaállítása.
- Természet és környezetvédelmi tevékenység, különös tekintettel a nevezett vizek és a környék élővilágának megóvása, megőrzése.
- Az őshonos halfajok védelme, újratelepítése, gyarapítása, a szaporításukhoz szükséges törzsállomány kialakítása.
- Az élővizekkel és a közelükben lévő természeti környezettel kapcsolatos ismeretek terjesztése, azok megőrzése, fontosságának tudatosítása a lakosság, és elsősorban az iskoláskorú fiatalok körében.
2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, civil és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytat.
Az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.
Amennyiben az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
4. Az Egyesület feladatai:
- Hidrológiai, hidrogeológiai, hidrobiológiai, ökológiai, vízrendezési felmérések, szennyezőforrások felmérése, javaslattétel azok felszámolására, a felszámolás kezdeményezésére, a szennyezések megszüntetésére, a szennyezés mértékének csökkentésére, az elszennyezett vizek közvetlen – lehetőség szerint biológiai - kezelésére.
- Együttműködés önkormányzatokkal, iskolákkal, az egyesület célkitűzéseivel megegyező civil, magán és társadalmi szervezetekkel, helyi, országos és nemzetközi szinten.
- Együttműködés környezet- és természetvédelmi ismeretterjesztő rendezvények, szakkörök és táborok szervezésében, a lakosság és a diákság bevonása a természeti értékek mentésére, megóvására és a környezeti állapot javítását szolgáló akciókba.
- A tevékenység célja a természetvédelmi és ökológiai érdekek érvényesítése a védelem alatt álló, illetve védelemre szoruló Dráva menti vizeken és környezetükben.
- A természeti értékekben gazdag, de veszélyeztetett területek folyamatos védelmének biztosítása, akár annak tulajdon- és kezelői jogának megszerzésén keresztül is. A megszerzett területek természetvédelmi felügyelete és kezelése, a szükséges tájrehabilitáció biztosítása, valamint a védett állat- és növényfajok helyi védelme, állományuk magtartása, szaporítása.
III.
Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely:
- nyilatkozik a belépési szándékról
- elfogadja az Egyesület céljait
- az Alapszabály alapján az Egyesület tagjainak előírt kötelezettségek teljesítését vállalja
- az Egyesület taggá választ
Tagság formája: rendes, pártoló, tiszteletbeli
2. A belépési nyilatkozatot az Elnökségnél kell benyújtani, mely a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a tagfelvételről. Döntését írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel, aki az elutasító döntéssel szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén, első fokon az Elnökség, jogorvoslat esetén a Közgyűlés döntésével létesül.
.
3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein és a Közgyűlésen, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a tagok egytizede írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;
- kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét;
- jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
4. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja.
A tiszteletbeli tag nem kötelezhető tagdíj fizetésre. A tiszteletbeli tag köteles a vállalásához képest az Egyesület munkáját kiemelten segíteni. Joga, hogy részt vegyen tanácskozási joggal a Közgyűlésen, szavazati joga nincs.
5. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, míg a jogi személy tagok bejelentett és igazolt képviselőjük útján vesznek részt. Amennyiben a képviseletre jogosult nem a törvényes képviselő (vezető tisztségviselő) úgy csak az általuk kiadott közokiratba, vagy teljes hatályú magánokiratba foglalt meghatalmazás útján gyakorolható a képviseleti jog.
6. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, a közgyűlési és elnökségi határozatokat betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, köteles a közgyűlés/elnökség által meghatározott tagdíjat rendszeresen megfizetni.
Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósulását.
7. A tagsági viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések:
- a tagság megszűnik, ha a tag a tagságról lemond
a lemondásról írásban, igazolható módon kell nyilatkozni
a lemondásról szóló nyilatkozatot az Elnöknek kell megküldeni
a tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg
- a tagság megszűnik, ha a tagot a Közgyűlés az egyesületből kizárja:
A tagot az Egyesületből ki lehet zárni, ha
az Alapszabály rendelkezéseit megsérti vagy
az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít
- A kizárási eljárás során az Elnökség jár el első fokon, a Közgyűlés pedig másodfokon.
- A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az Elnökségnél, az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül.
- A kizárás tárgyában tartott Elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye.
- A kizárás tárgyában tartott Elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében való megtartását.
- Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott Elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő.
- A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni.
- Az Elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a Közgyűléshez. A Közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén.
- A kizárt tag tagsági viszonya az Elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az Elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.
- A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül törölni kell
halála esetén (természetes személy esetén)
megszűnése esetén (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet)
-A tag a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor törölhető, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el (6 hónapos határidő)
az Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a taggal
ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az Egyesület tagjai közül törlik, tagsága az Egyesületben megszűnik
a tagságról való lemondás a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az Elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. A fellebbezési határidő eredménytelen leteltével a határozat jogerőssé válik, és a tag a nyilvántartásból törölhető.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
IV.
Az Egyesület szervezete
Az Egyesület szervei:
• Közgyűlés,
• Elnökség
Az egyesület tisztségviselői:
• Elnök
• Elnökségi tagok
1. Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. Az Elnöknek tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 15 nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A Közgyűlés ülései nyilvánosak- a nyilvánosságot a Közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint. A közgyűlési meghívóban (postai úton vagy e-mailen) közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Az egyesületi tagoknak lehetőséget kell arra biztosítani, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a napirendi pontokra javaslatot tehessenek (javaslattételre 5 napot kell bebiztosítani).
A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egytizede a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.
2. A Közgyűlést össze kell hívni:
– ha a tagok egytizede cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha a törvényszék a Közgyűlés összehívását elrendeli.
3. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
4. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a minősített többséghez kötött kérdésben nem dönthet, ha főszabály szerint nem lenne határozatképes.
5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a határozatokat. A közgyűlési jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel (nyílt szavazás esetén). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. A határozatokat a Határozatok Tárába kell átvezetni és nyilvántartani.
6. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, szétválásáról valamint más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásáról
– tisztségviselők megválasztása és visszahívása; ha a tisztségviselő feladata ellátására méltatlanná válik;
– tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása;
– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; az éves költségvetés megállapítása
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
7. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
8. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához
– tag kizárásához
– Elnökség valamely tagjának visszahívásához
– az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásához
– Elnökségi beszámoló elfogadásához
9. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a több szavazatot kapott személy lesz.
10. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket.
11. Elnökség
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban/telefonon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot az Elnökség többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.
Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több, mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait kétharmados szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább kettő elnökségi tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
Az ülésen jegyzőkönyvet kell vezetni. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének minden esetben tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személyét név szerinti megjelöléssel (nyílt szavazás esetén). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.
Az Elnökség határozatait, a határozat pontos dátumának és a határozat tárgyának feltüntetésével az “Elnökségi Határozatok Tárában” kell rögzíteni.
12. A három tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából, 5 éves határozott időre.
Tagjai: elnök, két fő elnökségi tag.
13. Az Elnökség feladata és hatásköre:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
14. Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– irányítja az Elnökség munkáját;
– vezeti az Elnökség üléseit;
– képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– összehívja az Elnökség üléseit;
– vezeti az ügyintéző apparátust;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását; ellenőrzi a kiadások számláit ellenőrzi,
– kezeli az Egyesület pénzügyeit, utalványozási jogot gyakorol;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– gondoskodik a tagnyilvántartásról, határozatok tárának vezetéséről,
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
Az Elnököt távollétében bármely elnökségi tag helyettesíti. A helyettesítő tag teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait, utalványozási jogot gyakorol.
15. Elnökségi tagság megszűnik:
- a tisztségről való lemondással, a lemondást az Elnökség ülésén be kell jelenteni vagy írásban, igazolható módon kell közölni
- visszahívással
- határozott időre választott Elnökség esetén a határozott idő lejártával
16. Az Egyesület képviselete: az Egyesületet az elnök önállóan képviseli.
17. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog az Egyesület Elnökét és az elnökségi tagokat önállóan illeti meg.
V.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai privát és állami szektorból egyaránt;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– rendezvény bevétel;
– egyéb bevételek.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási tevékenységről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
5. Tagdíj fizetése: átutalással, mértékét az Egyesület Közgyűlése határozza meg. A tagdíj megfizetésének határideje minden tárgyhónap 20. napja.
6. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
7. Az Egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
8. Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját- kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt- az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
Amennyiben az Egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
9. Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
10. Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A civil szervezet gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-a irányadó.
VI.
Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnik, ha:
– a Közgyűlés döntése alapján átalakul (összeolvad, beolvad)
– a Közgyűlés a feloszlásról határoz,
– a bíróság feloszlatja
– a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését
– a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik
2. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. A megszűnt Egyesület maradék vagyona a hitelezői igények kielégítése után a Somogyi Természetvédelmi Szervezetet (8708 Somogyfajsz, Kossuth L. u. 62.) illeti.
A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
3. Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VII.
Vegyes és záró rendelkezések
1. Az Egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az Egyesület
a) Alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és
b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.
2. Az Egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az Egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
3. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény c) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
5. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
Az Egyesület Alapszabályát a 2013. december 2. napján megtartott Közgyűlésen fogadta el.
Vízvár, 2014. január 28.